Könyvtártörténet

Egy közösség műveltségi szintje mindig az intézményeinek a függvénye volt és ez ma is így van. A könyvtár közművelődési funkciója erőteljesebb, mint más intézményeké, mivel az emberi tudás pillanatnyi összességét tartalmazza.

A történészek sem tudják biztosan, hogy mióta létezik Marosvásárhely, de az első írásos említése a XIV. századból származik, tehát ekkor már adminisztratívan megszervezett település volt.

Több, mint két évszázaddal később, 1557-ben említés van egy könyvtárról, amely egy Schola Particulaként említett oktatási intézmény mellett működött, az első ilyen létesítmény a mai Románia területén.

Később Teleki Sámuel (1731-1822), gernyeszegi származású gróf, kigondolja és megalapítja a mai napig nevét viselő könyvtárat. Még bécsi tartózkodása alatt tervezi el egy nagy európai könyvtár létrehozását, amely összegyűjti a Maros völgyén lévő kúriák anyagait és megőrzi az utókor számára.

A könyvtár 1802-ben nyitja meg kapuit és közművelődési könyvtárként működik. A gróf végrendeletében intézkedett a könyvtár sorsáról; e végrendeletben a könyvtári törvénykezésnek megfelelő kitétek szabályozzák a kölcsönzési, tanulmányozási feltételeket, valamint az állományok fenntartásának és ellenőrzésének módozatait.

A XIX. század második felében számos iskolai, illetve egyházak, egyesületek, társaságok könyvtárai jöttek létre, valamint magánkönyvtárak, különféle képpen meghatározott célközönségek számára és különböző elképzelések alapján összeállított állományokkal.

Marosvásárhelyet méltán nevezhetjük tehát kulturális városnak, illetve a könyvtárak városának, amelyek mindig meghatározó elemként mozdították elő a város fejlődését.

Teleki-Bolyai Könyvtár

Bár a Teleki könyvtár közművelődési könyvtárként működött, az állománya értékének és jellegének köszönhetően valójában tudományos, azaz szakkönyvtár. Az akkori lakosság visszafogott tanulási és művelődési igényeinek köszönhetően a könyvtárat inkább a Királyi Táblánál gyakorlatozó tanuló ifjúság vette igénybe, valamint egy szűk értelmiségi kör.

A román értelmiségiek közül Timotei Cipariu balázsfalvi filológust említhetjük, aki a Teleki könyvtár állományában kutatott a szakdolgozatai forrásanyaga iránt.

## Közkönyvtár

A század elején a marosvásárhelyi népességnövekedés, városiasodás, iparosodás, illetve a szakműhelyek fejlődése, az oktatás változatossága szükségessé tette egy közművelődési könyvtár létezését, amely majd megfelel az ismereti és információs szükségletnek.

A helyhatóságok új terve 1913-ban valósult meg, amikor átadták a tekintélyes Kultúrpalotát. Modern, európai koncepciójának, valamint az itt helyet kapott sokféle kulturális intézménynek köszönhetően, mint a Nagy- és Kisterem, előadások, konferenciák, valamint színdarab- és mozielőadások színhelye, a képtár, zenefőiskola, a Palota a városi művelődés központja lesz. Ugyanabban az évben, egy külön épületszárnyban az olvasók számára megnyílt a közművelődési könyvtár.

Ez a könyvtár igyekezett megfelelni mind a régebbi szükségleteknek, mind pedig olyan szerepeknek, amit eddig más – iskolai, magán, vagy intézményeken, társulatokon és egyesületeken belül müködő – hagyományos, de csak egyes irányzatokat szolgáló könyvtárak szolgáltak ki, amelyek olvasóköre, könyvállománya és érdekköre korlátozott volt.

Dr. Monica Avram

## NU e tradusa data

A könyvtár vezetését 2009. november 1-jén vette át, miután 8 évig könyvtárosként dolgozott ennek különböző részlegein. Történelem és angol szakon végzett, majd tanulmányait doktori fokozatig folytatta. Doktori disszertációját a 18-19. századi Maros megyei román kulturális egyesületekről készítette (2012).

Ebben az időszakban jelentős változások történtek a könyvtár szervezésében: beszerezték a Qulto-t, az új könyvtári szoftvert; kibővült a könyvtár miután a volt Parc Hotel épületében egy 700 négyzetméteres helyiségben három részleget alakítottak ki: a Művészeti részleget, az Időszakos Kiadványok részlegét és az American Cornert. Ugyanakkor új hely alakult a Kultúrpalotában is (a korábban a „Vatra Românească” Egyesület által elfoglalt helyiségben); a dokumentációs állományt elválasztották az időszakos kiadványok állományától; megkezdődött a régi könyvek osztályozása és értékelése.

Több nagyszabású projekt is említendő itt: a megyei könyvtár és megye közkönyvtárainak részvétele a „Bill & Melinda Gates” Alapítvány által finanszírozott Biblionet programban, amely hozzájárult a partner könyvtárak technikai infrastruktúrájának és a humán erőforrások fejlődéséhez; az USA bukaresti nagykövetségével való közreműködés, amely a marosvásárhelyi American Corner Resource Center megszervezésében nyilvánult meg (október 2011); valamint a könyvtári gyűjtemények digitalizálását megvalósító közreműködés (Arcanum; „Octavian Goga” Kolozs Megyei Könyvtár).

Molnár Gábor

august 1913-1935 – Primul director al instituției

Könyvtárosnak és igazgatónak dr. Molnár Gábor jogászt nevezték ki, egy tökéletes értelmiségit, ő maga is egy értékes könyvtár tulajdonosa, amelyet részben a városnak adományozott. Kinevezését egy könyvtárosi kurzus beütemezése előzte meg, így szaktudásának megfelelően az akkori időnek megfelelő olyan intézmény létesült ahol egyetemes tizedes osztályozást, alfabetikus katalógusokat stb. alkalmaztak.

Az új igazgató felfogásáról, elgondolásáról a Maros-Vásárhely folyóirat hasábjain megjelent cikkek alapján tudunk tájékozódni. Széchenyi István 1830-as, Hitel c. könyvében a kultúra és könyvismeret fontosságát emeli ki a társadalom fejlődésében. Molnár Gábor ebből merítette az egyik vezérgondolatát: „az emberi bölcsesség (…) minden kifejlődés, előmenetel, erő, érték és szerencsének legmélyebb sarkalatja.” A lakosság műveltségi szintjének emelésére dr. Molnár két lehetőséget lát: tanfolyamok és előadások szervezését népi egyetem formájában, illetve az önművelést, olvasás útján.

A könyvtár célja tehát minden társadalmi réteg és osztály számára biztosítani a hozzáférést az olvasáshoz, ismeretterjesztő és minőségi szórakoztató olvasmányok formájában egyaránt.

Több könyvadomány útján, rövidesen a megnyitása után a könyvtár könyvállománya 11.000 kötetre nőtt, amely azután 62.000–re gyarapodott (1944).

## NU e traducere

Aurel Filimon

1936-1940

Az 1922-től kezdődően, Molnár Gábor tevékenységét segítette Aurel Filimon régész, etnográfus és folklórista, akit először könyvtárosnak, azután pedig, dr. Molnár nyugdíjazása után, igazgatónak neveztek ki (1936 – 1940). Aurel Filimon jelenléte a Marosvásárhelyi könyvtárban megerősítette a román közigazgatás bevezetése által szükségessé vált változásokat: a könyvállomány kiegészítése román nyelvű kiadványokkal, a román nyelvű tanítás fejlődésének (az „Al. Papiu Ilarian“ líceum, az „Unirea“ líceum és a „Mihai Viteazul“ katonai líceum létrejövetelével), valamint az állami és helyi intézmények hivatalos nyelvével megfelelően, így megerősítve a román lakosság részvételét a „Vár“ ügyeiben.

Ilyen körülmények között, a két szellemi „mentor“ tökéletes egyetértése mellett, a közművelődési könyvtár harmonikusan gyarapodik tovább és nyitva tartja kapuit az olvasók előtt mindenféle etnikai, képzettségi vagy vallási megkülönböztetés nélkül.

A bécsi döntés (1940-1944) után a könyvtár komoly megpróbáltatáson ment át, amikor Aurel Filimont menesztik hivatalából és a román nyelvű kiadványokat visszavonják a raktárakból valamint a forgalomból, azzal a szándékkal, hogy felajánlják bukaresti könyvtáraknak, amelyek felismerték az események hátterét és nem fogadták el a könyveket. Ezek a kiadványok a könyvtárban maradtak, idővel pedig visszakerültek az olvasói forgalomba. Filimon Bukarestbe költözik, ahol megbetegszik, majd a Hunyad megyei Nagyrápoltra vonul vissza, ahol 1946. március 3-án meghal.

## NU e tradus

Vigh Károly

## NU e tradus

Aurel Filimon eltávolítása után a könyvtár sorsát Vigh Károly professzor veszi kézbe. Az új igazgatótól azt kéri az új hatalom, hogy ültesse gyakorlatba a rendszer terveit, azaz vonja ki a forgalomból a román nyelvű kiadványokat, pótolja a szabadon maradt jelzeteket magyar nyelvű könyvekkel, a bibliofil daraboknak pedig készítse elő becsomagoltatását ezek megvédése érdekében, amikor a visszahódító hadjárat sikereiről jött értesülés. A csomagok végül nem jutottak ki a könyvtárból, így a kiadványok mind a könyvtár megőrzésében maradtak.

Rácz Béla

1949 – 1956

A háború utáni új helyzet, a szovjet kommunizmusnak való kiszolgáltatottság, a Kultúrminisztérium 1542/1951-es rendelete, amely az intézmény politizálását is előírta, Rácz Béla kinevezését hozta magával az igazgatói székbe. A Solidaritatea volt munkása, akinek a kommunista- és munkásmozgalomban voltak állítólagos teljesítményei, a Román Kommunista Párt irányelvei szerint rendezi a könyvtár ideológiáját.

Az első intézkedés során szinte az összes történelmi, filológiai, filozófiai, politikai és ideólogiai, valamint földrajzi szakkönyvet kivonták a forgalomból, mivel ezek veszélyesnek minősültek, az alkalmazott tudományos szakkiadványok kivételével. Így létesült két, az olvasóközönség számára elérhetetlen állomány: a titkos, azaz „S” (secret), illetve a dokumentációs, azaz „D” (documentar). Ezek helyére bekerültek az orosz nyelvből fordított kiadványok, amelyek a „Cartea rusă” (Orosz könyv), „Arlus”, „Editura de Stat” (Állami kiadó), vagy a Román Kommunista Párt kiadójánál jelentek meg.

## NU am traducere

Bartók Ibolya

1956

Az igazgatók sorát a fiatal és céltudatos Bartók Ibolya folytatja, aki megtapasztalta a zsidók elhurcolásának lágerélményét, több világnyelvet ismert. 1949-től rövid ideig a Csík Rajon Könyvtárában, majd a Brassói Regionális Könyvtárban tevékenykedett.A marosvásárhelyi könyvtáros középiskola előadótanára volt.

Tapasztalatát felhasználva, bevezeti a könyvek tematikus elrendezését, az Egyetemes Tizedes Osztályozást, illetve lehelyezi a betűrendes tematikus katalogizálás alapjait az egyetemes bibliológiai normáknak megfelelően.

Halász Borbála

1957 – 1965

Őt követi Halász Borbála, a szociáldemokrata Halász József lánya, aki kétéves képzés nyomán lett tanárnő és eredetileg az Orvosi-Gyógyszerészeti Intézethez nevezték ki. A szocialista és kommunista mozgalom védelmezőjeként tartották számon, amelyekért a kinevezései voltak a jutalma.

Határozottan az ő érdemei közé tartozik a könyvtár térbeli bővítése, a Műszaki Könyvtár létrehozása, a személyzet létszámának növelése és szakmai ismereteinek bővítése rövid képzéseken keresztül.

Az ő idejében a könyvtár állománya tovább gazdagodott, ezúttal elkobzott könyvek is bekerültek, mind magángyűjteményekből, mind pedig intézményektől. Halász Borbálát 1965-ben felfüggesztették állásából.

Ștefan Stănoiu

1965 – 1966

Egy évig Ștefan Stănoiu tanár, filológus volt a könyvtár kinevezett igazgatója. Igen rövid mandátumáról csak annyit mondhatunk, hogy biztosította az intézmény folyamatos működését, különösebb megvalósítások nélkül.

Solomon Frățilă

1966 – 1974

Solomon Frățilă tanító, majd tanár volt (a jászvásári egyetem kétéves filológia-képzése után). Előzőleg líceumigazgató, tanfelügyelő volt, illetve a Maros Megyei Kulturális és Művészeti bizottság felelőse.

Romeo Pojan

15 aprilie 1974 – 15 decembrie 1979

A következő években az intézmény irányítását Romeo Pojan jogász, pártaktivista vette át, a Román Kommunista Párt megyei szervezetének a propagandaosztályának volt vezetője. Ő szerkesztette a „Biblioteca Județeană Mureș” című, 1979-es monográfiát.

Iulius Moldovan

1980 – 1985

Öt évig Iulius Moldovan következik, aki előtte a nagysármási középiskola igazgatója volt, majd a Maros Megyei Kulturális és Művészeti bizottság felelőse, illetve elnöke, értelmiségi beállítottságú személyiség. Támogatta a helyi kulturális kezdeményezéseket. Nevéhez olyan kiadványok fűződnek, mint például a Personalități Mureșene (I.-II. kötet) vagy a Vatra folyóirat, de közreműködött a az Avram Iancu lovasszobrának leleplezésénél, valamint a Nemzeti Színház építésénél. Az ő irányítása alatt a Könyvtár állománya, de személyzeti ellátása is növekedést mutatott, a közösségi rendezvények pedig minőségileg szintet léptek.

Dimitrie Poptămaș

1985 – 2005

A könyvtár könyvei között eltöltött 50 év alatt Dimitrie Poptămaș először könyvtárosként, majd igazgatóként gyarapította ezek számát jelenlegi és retrospektív kiadványok beszerzésével, gazdagította a ritka könyvek gyűjteményét, megfontoltan válogatott a nemzeti tartalékalapból, adományokra lelkesített, korszerűsítette a szolgáltatásokat, kezdeményezte a Bibliografii mureșene (Marosi bibliográfiák), Publicații periodice mureșene (Maros megyei időszaki kiadványok bibliográfiája), Libraria évkönyv megjelenését, a „Vasile Netea” Kulturális Alapítvány Caiete mureșene (Marosvásárhelyi Füzetek) kulturális restitúciósorozatát, a Dicționarul oamenilor de știință mureșeni (Marosvásárhelyi tudósok szótára), a Dicționarul scriitorilor români mureșeni (Marosvásárhelyi román írók szótára), az észak-bukovinai románok Țara Fagilor évkönyvének kiadását.

Az Eminesciana marosvásárhelyi kulturális rendezvénynek a megálmodója, 1996-tól pedig a Moldova Köztársaság-beli kisjenői, Marosvásárhely nevét viselő könyvtár alapítója. Dimitrie Poptămaș könyvtárszakértő, irodalomtörténész, Erdély vidékének régi román könyveinek szakértője, a tanulmányi fegyelemre, az igényességre, a nagylelkűségre és emberségre, valamint az elődök iránti tiszteletre alapozta hitvallását; soha nem felejtette el, hogy a Maros Megyei Könyvtár könyveinek birodalmában Nicoale Iorga, Goga, Emil Isac, George Enescu, Móricz Zsigmond és Mihály király nyomai visszhangoznak.

Igazgatóságának 20 éve alatt a könyvtár számos mélyreható változáson ment keresztül, a hagyományos rendszerből a modernitás és az automatizálás felé haladva. Megvásárolták az első számítógépeket, és először használták a Tinlib nevű könyvtári szoftvert. A technikai alapot úgy alakították ki, hogy minden könyvtárosnak számítógéphez, nyomtatóhoz, különböző berendezésekhez biztosítottak hozzáférést, amellyel új szintre emelték a specializált munkát.

Ez idő alatt Dimitrie Poptămaș fáradságos munkával írta könyveit, köztük a “Philobiblon mureșean” című tanulmány- és visszaemlékezés kötetét, vagy a “Prezența și circulația vechilor tipărituri românești în zona superioară a Văii Mureșului”, amely, a kutatás jelentőségére való tekintettel, minden bizonnyal folytatódni fog.

Amikor Dimitrie Poptămaș urat a Maros Megyei Könyvtár legmagasabb kitüntetésével, a “Pro Libro Senator” címmel illettük a könyvek érdekében tett szolgálatáért, nem arra a megtiszteltetésre gondolunk, amelyet az intézmény nyújtott neki, hanem arra az örömre, hogy köztünk lehetett.

Corina Teodor

2005 – martie 2009

2005 nyarán az igazgatói posztot pályázat útján Dr. Corina Teodor történész foglalja el, aki többéves gyakorlattal rendelkezett a oktatásban és a kutatásban egyaránt. Ugyanakkor tudományos munkák szerzője is, aki a könyv és az intézmény felé egyaránt szeretettel fordul. A könyvtárat azután vette át, hogy középiskolában történelemtanárként és a “Petru Maior” Egyetem történelem tanszékén is dolgozott, és a diákok között számos generáció életében nyomot hagyott. A Román Akadémia marosvásárhelyi „Gheorghe Șincai” Társadalom- és Humán Kutatási Intézetének kutatójaként kiemelkedő eredményeket, 2005-ben a Román Akadémia „Gheorghe Barițiu” díját kapta meg a Coridoare istoriografice. O incursiune în universul scrisului ecleziastic românesc din Transilvania anilor 1850-1920 című doktori értekezéséért.

Mandátuma alatt a könyvtár a romániai központi egyetemi könyvtárakkal együtt áttért az Alephino szoftver használatára. Ugyanekkor digitális könyvtár létesült a történelem szakos hallgatók számára, az AFCN által támogatott Közelebb az olvasáshoz: közművelődési könyvtár diákoknak projekt segítségével.

Liliana Moldovan

## NU e traducere

2009-ben néhány hónapig Liliana Moldovan, a könyvtár Irattározási, Feldolgozási és Gyűjteményfejlesztési szolgálatának irodavezetője biztosította a könyvtár ideiglenes vezetését. A könyvtárban eltöltött évek tapasztalata, valamint a könyvek és az írott szó iránti szenvedélye nyomot hagyott, ami a más könyvtárakkal való kapcsolatok fejlődéséhez vezetett. Ebben az időszakban a marosvásárhelyi könyvtár hozzájárult az első németországi román könyvtár létrehozásához (a nürnbergi “Ion Minulescu” Könyvtár), valamint a Așii Români (Romániai Ászok) kulturális platformmal való együttműködéshez.

Filológusként és irodalmárként Liliana Moldovan több verseskötetet írt és számos interjút készített a román és az egyetemes kultúra világának személyiségeivel.