Székely Hírlap (1869–1876)

Marosvásárhely sajtótörténetében kiemelt hely illeti meg a Székely Hírlap című politikai hetilapot, amely 1869. január 6-án indult útjára. A lap alapító felelős szerkesztője és tulajdonosa szemerjai Szász Béla volt, aki az indulás időszakában meghatározta az újság irányvonalát és arculatát. A hetilap a kiegyezés utáni években jelent meg, abban a korszakban, amikor Erdélyben – és így Marosvásárhelyen is – a magyar nyelvű politikai sajtó gyors fejlődésnek indult, és a közélet egyik fontos fórumává vált.

A szerkesztői munka az évek során több kézbe került, ami egyben jelzi a lap folyamatos működését és alkalmazkodását a kor politikai és társadalmi változásaihoz. 1870/71-től Horváth Gáspár, 1872-től Dobolyi Sándor, 1873. augusztus 1-től Mentovich Gyula, majd 1875-től Kuthy Albert látta el a szerkesztői feladatokat. A Székely Hírlap végül 1876. január 5-én szűnt meg, így fennállása majdnem pontosan hét évet ölelt fel. 

A lap működésének hátterét nem lehet megérteni gazdasági és politikai összefüggései nélkül. A Székely Hírlap ugyanis a korabeli viszonyok között kormánypárti lapként működött, és számottevő támogatást élvezett a Deák-párt kormányától. Ezt egy 1868/565-ös ügyirat is alátámasztja, amely szerint: „Egy kormánylap, kivált a mostani átalakulás viszonyai közepette… csupán előfizetésből magát teljességgel fenn nem tarthatja.” A dokumentum jól érzékelteti, hogy a vidéki politikai sajtó fennmaradása ebben az időszakban gyakran állami támogatást igényelt.

A Székely Hírlap jelentősége túlmutat saját korán: nem csupán egy helyi újság volt, hanem a kiegyezés utáni erdélyi magyar politikai sajtó egyik korai, meghatározó orgánuma. Szerkesztőinek személye, kormányzati támogatása és gazdasági küzdelmei egyaránt tükrözik azt a korszakot, amikor a sajtó a politikai közvélemény formálásának egyik legfontosabb eszközévé vált. A lap története így szervesen illeszkedik Marosvásárhely és Erdély 19. századi sajtótörténetébe.

Források: Sebestyén Mihály, Időtár V/1 kötetben (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2015, p. 128) Révész T. Mihály, A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon, 1867–1875 című munkájában (Bp., 1986, 58.).

 

A Székely Hirlap a Maros Megyei Könyvtár katalógusában III 146 jelzettel érhető el az Időszaki kiadványok részlegen (Városháza u. 2 szám).

Bővebb infomáció:  0265-262631 telefonszámon vagy [email protected] email-címen.

*A képek a Maros Megyei Könyvtár Időszaki kiadványok gyűjteményéből származnak

Articole similare

Erdélyi Székely Naptár – a marosvásárhelyi időszaki sajtó egyik legkorábbi emlékeErdélyi Székely Naptár – a marosvásárhelyi időszaki sajtó egyik legkorábbi emléke

Az Erdélyi Székely Naptár az erdélyi magyar közösség egyik legjelentősebb évkönyv-naptára volt. Nem csupán az idő múlását rögzítette, hanem a székelység és az erdélyi magyarság kulturális, társadalmi és szellemi életének

Ziare vechi - Bibliotefca Județeană Mureș

A múlt sajtója – régi lapok és ritkaságok könyvtárunkbanA múlt sajtója – régi lapok és ritkaságok könyvtárunkban

A Magyar Kultúra Napja alkalmából elindítunk egy heti sorozatot, amelyben könyvtárunk periodika-gyűjteményének különleges kincseit mutatjuk be. #amúltsajtója #régilapok #ritkaságok #periodika #Maros Megyei Könyvtár #könyvtarikihívás #ziarevechi Erdélyi Székely Naptár (Calendarul Secuiesc